Ezt az interjút több évvel ezelőtt készítettem Juhász Péterrel. Szívósan próbáltam rávezetni, hogy valami baj lehet vele, de nem volt hajlandó bevallani, úgy tűnik, tényleg ilyen egészséges lelkületű... Péter azóta apuka. Majd megkérdezzük tőle, mi újság az elmélet-gyakorlattal.

"Nem csak azt gondolom, hogy létezik a piac, és az termeli ki őket, hanem ez alapvető tény. Ráadásul gondoljuk azt végig, hogy ki az, akit még lelövetnénk, és ki az, akit már nem."

"Én elhatárolom magam a dílertől olyan értelemben, hogy én nem kereskedem kábítószerrel. De semmi bajom velük, hiszen én is tőlük vásárolok."

"Ezt mondom el mindenkinek, és szeretek érthetően magyarázni, ezért, az érthető magyarázat kedvéért, van, hogy be kell mennem a rendőrségre, feljelenteni magam, hogy értsék meg, hogy attól még, hogy engem most elkap a rendőr, ugyanaz az ember vagyok, aki tegnap, amikor még nem kapott el." 

"például Kendermag Bál van, és akkor joint-sodró verseny, vagy nem tudom, mi, mert beszéljünk már róla. Ráadásul nem is én akarom elmagyarázni nekik, mi csak egy PR egyesület vagyunk, földobjuk a témát, és majd te beszélgetsz otthon anyukáddal, ennek kapcsán."

"A legalizáció szó csupán annyit jelent, hogy állami kontroll alá vonni, állami kontrollt gyakorolni a folyamatok felett. Az állam vonuljon be egy olyan területre, ahol most szabadon megy minden." 

"Ez egy játék, „absztinencia-utazás” volt, Tilos Rádiós műsor, és elutaztunk együtt, mint a Tilos Rádió közössége Absztinenciába, ami egy olyan ország, ahol az emberek nem használnak drogot, ahol se kávé, se tea, se cigi, se csokoládé. Drogmentes világ, mint olyan; próbáljuk ki, hogy jó-e – kurva szar."

"Ő adott két hatalmas taslit, majd visszacipelt-rángatott az iskolába, és az orrom előtt úgy baszta le az igazgatót, hogy az ő gyerekét ne spiclinek nevelje…" 

"Abban a percben, ahogy felnő, nem akarnám megjátszani előtte magam, hogy én vagyok a tekintélyes apuka, én vagyok, akitől félni kell, hanem egy ember vagyok, akinek ő leszármazottja, ezért érdemes rám hallgatnia adott estben, nem muszáj, de azt gondolom, érdemes, mert rosszat biztosan nem akarok neki, sőt, inkább jót…" 

"Hozzáteszem, hogy nekem apám alkoholista volt, öngyilkos lett, anyám megpróbált öngyilkos lenni, amikor beteg volt, nagynéném szintén öngyilkos lett… Tehát ha ezt nézzük, akkor körül vagyok véve öndestrukcióval rendesen, de ezek mind olyanok, hogy mosolyogva nézem, hogy értem, hogy ez az ő választásuk."

"Én egy dolgot választottam, és ez is évekbe telt: nem érdekel a múlt." 

"Ismered a kétdimenziós állatka történetét. Megy az állatka a síkban, ugye csak abban tud mozogni, nem is tudja elképzelni, hogy van egy harmadik; csak itt, a papírlapon mozog mondjuk, és elé raksz egy dobozt, így. És ő annyit tapasztal, hogy nem tud továbbmenni. Meg nem fogod neki magyarázni, hogy azért, mert itt még fölfelé is jön valami, nem lesz képes felfogni, mert nem abban a világban él."

"Én annyit teszek, hogy mindenféle vallás nélkül a legbensőmből kiindulva, pozitívan, a lelkiismeretemnek megfelelően jól akarok dönteni, minden percben."

"Amikor mélypont volt, amikor anyám meghalt, meg az ügy, egy szakítás, munkahelyváltás stb. az három hónapig tartott aktívan lent, és további három hónapig lábadozás-szerűen, de végül felálltam, elmosolyodtam a világra, hogy na jó bazdmeg, itt vagyok, visszajöttem, hello, és akkor kezdtem a Kendermagot egyébként."

Tovább a teljes interjúra.